Településünk eseményei képekben


Letölthető dokumentumok



Közbeszerzés TOP-3.2.1-15-SB1-2016-00056 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése Szabolcsveresmart községben



"HATÁRTALANUL!"

Helyi Esélyegyenlőségi Program




Eseménynaptár

Történelem


Szabolcsveresmart többutcás, szalagtelkes település a Rétközben; a Tisza hordalékkúpjára települt. Déli részét Kis-végnek, észak felé eső részét Tisza- végnek nevezik. Hozzá tartozik az ÉK-re fekvő Rozsálypuszta, amely korábban önálló falu volt. A településnév a természeti földrajzi nevek csoportjába tartozik: a Veresmart eredetileg a táj egy darabját jelentette, az ismeretlen eredetű mart szó vízpart, emelkedő domboldal értelemmel került a névbe; ezt bizonyára a fövény színéről nevezték veres (vörös)-nek.

1329-ben Bacskai Miklós és Várdai Pelbárt perelt egymással a Gyalmastó nevű halászóhely tulajdonjogáért. 1334-ben a Várdai család birtoka volt. 1556-ban mintegy 60-65 lakosa lehetett. 1611-ben Nyáry Pál felesége után a Várdai örökségből királyi adománylevéllel szerezte meg. Másik birtokosa ebben az időben Melith Pál volt. A XVII. Században hg. Esterházy Miklós és gr. Bercsényi Miklós lettek a földesurai. A XVIII. Században a kisvárdai közbirtokos családok és a pálos rend osztoztak rajta. A jobbágyfelszabadítás idején 650 lakosa volt, a földesurak nagyrészt kicserélődtek. Az Eszterházy, a Horváth és a Szögyéni családok továbbra is tulajdonosok voltak itt. A falu határába olvadt be Petlend, de ez a határnév később eltünt. Ugyancsak a mai Veresmart határába olvadt be Rozsály; a Várdaiak birtoka volt és mindvégig az uradalom része maradt. 1381-ben kápolna állt itt temetővel és egy remetelakkal.

1387-ben a Várdaiak a Tiszán révjogot kaptak, e jog később az örökösökre is kiterjedt. 1556-ban 60-65 lakosa lehetett. Rozsályt is Nyáry Pál kapta meg királyi adományként a Várdai örökségből. 1694-re elnéptelenedett, ekkor már puszta és Bercsényi László tulajdona volt. A XVIII. Században a kisvárdai birtokosok közül Jósa István, Krucsay Márton és Csepei Zoltán István osztoztak rajta. Az 1745-ös határjárás során a tanúk még emlékeztek a középkori falu határára. Szintén emlékeztek az ugyancsak középkori, de később elpusztult Öszödre is. A XX. század elején 188 házban 1260 lakos élt, akik között református vallásúak voltak túlsúlyban.

Az 1990. és 1994. évi önkormányzati választások során mind a polgármester, mind a képviselőtestület független jelöltekből került ki.

 Az 1800-as évektől egészen az 1900-as évek elejéig Döge községbe jártak a helybéliek az ügyeiket intézni. Igaz akkoriban többször előforduló ügyek a szülés, házasságkötés és elhalálozás, valamint marhalevél készítés volt.
Az 1800-as években viszont az egyházaknál is történt anyakönyvezetés, itt is lehetett, nem volt fontos átmenni Dögébe. Az egyházaknál felekezetre való tekintettel (görög katolikus, római katolikus, református).  

Szabolcsveresmart 1950 előtt közigazgatásilag Döge községhez tartozott. A községben ekkor közjegyzőség működött, egy közjegyzővel és egy alkalmazottal. A közjegyző hetente két alkalommal járt ki Döge községbe, az ügyeket intézni, tehát a helybelieknek nem lehetett, azért más községbe utazni, hogy ügyes-bajos dolgaikat elintézzék. 1950 után önálló közigazgatási településsé vált községünk. Ekkor megalakultak a tanácsok, mely azt jelentette, hogy volt egy tanácselnök, egy VB titkár, egy adóügyi dolgozó, és egy adminisztrátor. A tanácselnököt közvetlenül a tanácstagok választották meg saját tagjai közül. A község választó kerületekre volt osztva, neveztessen 24 választó kerületre, melynek volt egy-egy tanácstagja. A választó kerületeket úgy alakították ki, hogy egy-egy utca képzett egy választókerületet. A tanácstagok körzetükben, minden évben, tanácstagi beszámolók alkalmával beszámoltak éves tevékenységükről a választópolgáraik számára. Ez a felépítés az 1989 évi rendszerváltozásig volt meg. 1990-től megalakultak az önkormányzatok, ekkor a tanácselnök helyett polgármester lett, a Vb titkár helyett pedig jegyző. Ekkor már az önkormányzati feladatok jelentősen megnőttek, és az ügyintézők száma is növekedett.

  • 1 fő pénzügyi ügyintéző
  • 1 fő szociális ügyekkel foglalkozó ügyintéző
  • 1 fő adóügyi ügyintéző
  • 1 fő adminisztrátor

A feladatok bővülésével hatásköröket vettek el az önkormányzatoktól, mint például az építésügyi és hatósági jogkört, valamint a gyámügyi feladatok nagy részét. Ezek az ügyek polgármesteri hivatalban kerülnek intézésre.

Az önkormányzatok megalakulásával a szervezeti felépítés is megváltozott. A polgármestert közvetlenül a választó polgárok választják meg, jelölés útján.

A jegyző és az ügyintézők kinevezett dolgozók. Az önkormányzat testülete a képviselőtestület. Szerve pedig a polgármesteri hivatal. A képviselőtestület 10 főből áll, melyben a polgármester vezeti a testületi üléseket. A képviselőtestületnek a tisztségviselői az alpolgármester és a bizottságok (ügyrendi bizottság, népjóléti bizottság).

Az önkormányzat évente 1 alkalommal beszámol az éves munkájáról, azaz közmeghallgatást tart a választópolgárai számára.

Építészeti, kulturális emlékek:

Egy 1500-ban lefolytatott birtokperből tudjuk, hogy a községnek csak fakápolnája volt. A jelenlegi református templom 1845 körül épült téglából, a gyülekezet anyakönyvét 1773-tól vezetik. A templom jellege: sokszög záródással végződő teremtemplom, homlokzati toronnyal, késő barokk stílusban. Az egyszerű, de jó arányú épületnek 3 szintű torony ad hangsúlyt. A torony homorú sarkai között, sekély négyszögű tükrökben alul szögletes, felül félköríves, zsalus ablakok helyezkednek el. A zárt sisak törtvonalú és órapárkányos. A padok késő barokk formákat őrző, klasszicistadíszítésű asztalosmunkák.

Népi építészetében a rétközi építkezés jellegzetességei ismerhetők fel (karóvázas sárfal, vesszőfonatos- sártapasztású paticsfal). A lakóházak általában háromosztatúak, nádtetősök, kontytetősök, deszka oromfallal, mestergerendás, földpadozatos, fehérre meszelt épületek.


2005-04-28 15:45